Damas Tarvel
utazási iroda

A Francia Antillák a Karib tengert az Atlanti óceántól elválasztó karibi szigetcsoport középső részén helyezkednek el mintegy 560 km-es sávban. A szélcsendes szigetekhez tartozó St-Barthélemytől és Saint Martintól a szélfelőli szigetekhez tartozó Guadaloupe-ig és Martinique-ig húzódik a szigetcsoport területe. A szigeteket ért francia befolyás hatása a mai napig számtalan téren megnyilvánul. Az Antillák igazi szelleme viszont sokkal inkább a "kreol" fogalmával fejezhető ki, mely magában foglalja a jó ételekért és a gyönyörű nőkért való rajongást, illetve a francia és afrikai népre jellemző életörömet. A terület lakói afrikai, ázsiai és európai szokások és kultúrák színes koktélját hozták létre, mely jellemzője az ünneplés szeretete a tradícionális zenék és énekek ritmusára.

A Francia Antillák két leghíresebb turistaparadicsoma Guadaloupe és Martinique. Mindkét sziget hangulatára jellemző, hogy az idelátogató sokkal inkább érezheti magát az anyaország, Franciaország furcsa, trópusi éghajlatú szegletében, mint a karibi szigetvilágban. Csodás lagúnák, buja dzsungelek, korallzátonyok, gyönyörű szép vízesések, pálmákkal határolt fehér tengerparti homok és rendkívül barátságos helyi emberek teszik feledhetetlenné az itt töltött időt.

A Francia Antillákon kihagyhatatlan az Antillák specialitásaként emlegetett, cukornádból készített rum, mely szorosan hozzátartozik az itt élők kultúrájukhoz. A rum meghatározza számos desszertjük ízvilágát is, mint például a "baba au rhum", azaz rumos piskótáét vagy a flambírozott banánét.


A karib-tengeri térség keleti részén található, ránézésre pillangót ábrázoló szigetet Kolombusz Kristóf 1493-ban fedezte fel. A lepke alakú szigetet a szeizmikus mozgások által egymásnak taszított és később híddal összekötött két sziget alkotja. 1635-ben francia telepesek foglalták el. 1946-ban Franciaország tengeren túli megyéje lett, így teljes jogú képviselettel rendelkezik a Nemzetgyűlésben. A fősziget két részből áll. Basse Terre, a sziget dél-nyugati része a kelet-karibi vulkanikus szigetlánc tagja. Területének felét a nemzeti park trópusi erdeje és vulkanikus sziklái uralják. A terület 70 különböző óriás páfrány- és fafajta, illetve banánültetvények otthona. A Basse Terre területén található a Soufriére nevű, 1.467 m magas tűzhányó. Ez a kelet-karibi térség legmagasabb pontja, ahonnan különböző vízeséseket és hegycsúcsokat csodálhatnak meg a kirándulók. A sziget észak-keleti részén található Grande Terre lankásabb terület, melyet cukornádültetvények borítanak. Legfőbb látványossága a "Grand cul-de-sac" vízi természetvédelmi terület, mely mesés lagúnákkal és mangrove mocsárerdőkkel kápráztatja el a turistákat. Körös körül tengerpart öleli, ennek köszönhetően minden kényelemmel felszerelt, igazi turistaparadicsom.
A sziget közigazgatási központja Basse-Terre, viszont a Grande-Terre délnyugati csücskében található kereskedelmi központ, Pointe-á-Pitre jóval nagyobb nála. Pointe-á-Pitre-nél érik el a szigetet a repülővel és hajóval érkező látogatók is.


Martinique, a benszülöttek nyelvén "Virágok szigete" vagy "Nők szigete" a Karib-tenger keleti részén található. Kolombusz Kristóf 1502-ben szállt Martinique partjára, a gyarmatosítást viszont a karibok ellenállása egészen 1635-ig, a francia hódításig meghiúsította. 1946-ban Franciaország tengerentúli megyéje lett, és helyi önkormányzatot, illetve teljes jogi képviseletet kapott a párizsi Nemzetgyűlésben. A sziget déli részét hullámzó cukornádültetvények borítják. A sziget területének kétharmadát természetvédelmi park borítja. A még ma is működő vulkán, az 1397 m magas Mont Pelée hegy lábánál található az óriás gumicserjékből és bambuszokból álló csodálatos erdő. A szigeten az év 365 napján süt a Nap, így napfény biztos célállomás az odautazó turisták számára.